Pontonhidakról
A magyar hídállománynak különleges szelete a három üzemelő közúti pontonhíd a Tiszán. Ezek teherbírása igen korlátozott (7,5-10 tonna). Keskenyek, az évnek jóval kisebb részében használhatóak, mint a kompok, ráadásul párhuzamos kompüzemet kell fenntartani mellettük a nagyobb tömegű járművek átszállítása érdekében. Különféle anyagokból (hadianyagok, korábbi hadi pontonhidak, alumínium hadihíd, hídprovizórium-elemek) összeállított szükségszerkezetek, jószerével egy évszázaddal ezelőtti műszaki kultúra megoldásait hordozzák magukban.
Szintén a magyar hídépítéshez tartoznak a jól ismert TS bárkák, melyek az üzemelő pontonhidakkal szemben méltán lehetnek a hidász szakma büszkeségei. Az elsősorban hadi célokra fejlesztett pontonhíd bárka-rendszer a hazai folyami hídépítés technológiájának elválaszthatatlan elemévé vált.
Hajmási Dániel Zsolt a BME Hidak és Szerkezetek Tanszékén értékes, hiánypótló és forrás értékű diplomadolgozatot készített Acélszerkezetű pontonhíd címmel. A dolgozat részeként a témában elkészült tanulmányát a szerző engedélyével közzétettük. Az írás a pontonhidakon túl röviden más átkelési lehetőségekre is kitér.
Hadi pontonhidak, Hajmási Dániel Zsolt gyűjtéséből
A letölthető pontonhíd tanulmány kiegészítéseként az egyes hadi szerkezetek az alábbi videókon is megtekinthetőek.
VETETT HIDAK Felvételek az „ollós” MT-72 és FV4205 rendszerekről (balra és középen), valamint a „létrás” M104 Wolverine rendszerről (jobbra):
CÖLÖPALAPÚ VENDÉG- ÉS MUNKAHIDAK Videoismertető az MGB hídanyagról (balra) és felvétel az ún. Bailey Bridge-ről (jobbra)
ÖNJÁRÓ KOMPOK Videoismertető az M3 kétéltű rendszerről
HAJÓHIDAK Videofelvétel - Állandó úszóhíd – Willemstad, Curacao
PMP PMP és BMK ledobása, felmálházás
IBR Ismertető az IRB-ről
POLGÁGI CÉLÚ HAZAI PONTONHIDAK Csongrád
aa